EMIR - Kötelezettségek derivatív ügyletekhez - Raiffeisen BANK
Útkövető
Tartalom megjelenítő
EMIR - Kötelezettségek derivatív ügyletekhez
Általános EMIR tájékoztató nem pénzügyi szerződő felek részére
Az EMIR (European Market Infrastructure Regulation) Európai Uniós szinten egységes szabályozói és jogszabályi kereteket határoz meg a derivatív ügyletekre vonatkozóan. Célja a derivatív (származtatott) ügyletek piacán jelentkező rendszerszintű kockázatok kezelését célzó intézkedések bevezetése.
Derivatív (származtatott) ügyletek fogalma
Közgazdasági értelemben derivatív (származtatott) ügyletek azok a pénzügyi eszközök, amelyek értéke egy vagy több mögöttes eszköz értékétől függ:
- Határidős ügyletek (forward, futures)
- Opciós ügyletek (put, call, cap, floor, egzotikus opciók és összetett opciós struktúrák)
- Csereügyletek (swap ügyletek).
A derivatív ügyletek mögöttes eszköze, azaz alapterméke lehet: deviza, kamatláb, részvény, index, árupiaci termék, egyéb termékek, eszközök.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a derivatív ügyletek jelen fogalmi meghatározása tájékoztató jellegű, és nem teljes körű. További információt a Raiffeisen Treasury Útikalauzban olvashat.
Az EMIR kötelezettségek vonatkozásában a jogszabály (648/2012 EU Rendelet) a következő definíciókat használja:
- Származtatott (derivatív) ügylet: a 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakaszának 4-10. pontjában felsorolt, az 1287/2006/EK rendelet 38. és 39. cikke szerint végrehajtott pénzügyi eszköz.
- Tőzsdén kívüli származtatott (OTC derivatív) ügylet: olyan származtatott ügylet, amelynek végrehajtására nem a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 14. pontjának értelmében vett szabályozott piacon vagy a 2004/39/EK irányelv 19. cikkének (6) bekezdésével összhangban a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kerül sor.
Az EMIR hatálya alá a tőzsdei és tőzsdén kívüli (OTC) derivatív (származtatott) ügyletek tartoznak, ugyanakkor nem minden EMIR által előírt kötelezettség vonatkozik minden derivatív ügyletre.
Az EMIR előírásai az alábbi piaci szereplőkre vonatkoznak:
- Pénzügyi szerződő felek (financial counterparty):
befektetési vállalkozások, hitelintézetek, biztosítási vállalkozások, életbiztosítással foglalkozó biztosítóintézetek, viszontbiztosítók, ÁÉKBV és alapkezelő társaságaik, foglalkoztatási nyugellátást szolgáltató intézmények, alternatív befektetési alapkezelők. - Nem-pénzügyi szerződő felek (non-financial counterparty):
az Európai Unióban székhellyel rendelkező vállalkozások, amelyek nem minősülnek sem központi szerződő félnek, sem pénzügyi szerződő félnek. Például: Nyrt., Zrt., Kft., Bt. - Központi szerződő fél (CCP):
olyan jogi személy, amely helyettesíti az egy vagy több pénzügyi piacon kötött szerződésekben érintett ügyfeleket, így vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és eladóként valamennyi vevővel szemben. - Kereskedési adattár (trade repository):
olyan jogi személy, amely központilag összegyűjti és kezeli a származtatott ügyletek adatait.
Tájékoztatás az ügyfelek javára nyilvántartott eszközök és pozíciók elkülönítéséhez kapcsolódó védelmi szintekről és költségekről (EMIR 39. cikk (7) szerinti tájékoztatás)
A Raiffeisen Bank Zrt. lehetőséget biztosít Ügyfelei részére arra, hogy a KELER Zrt.-nél nevesített alszámlát nyissanak. A nevesített alszámla biztosítja az Ügyfél részére, hogy az Ügyfél értékpapírjai a KELER Zrt.-ben banki gyűjtőszámla (az Ügyfél pénzügyi eszközei nincsenek elkülönítve a többi ügyfél pénzügyi eszközeitől) helyett az Ügyfél nevére szóló alszámlán kerüljenek nyilvántartásra, a Bank többi ügyfelének vagyonától elkülönítetten. Jogvita, illetve felszámolási eljárás esetén az értékpapírok tulajdonosa és a tulajdonában lévő értékpapírok mennyisége ezáltal könnyebben beazonosítható.
A nevesített alszámla nyitásának és a kapcsolódó szolgáltatásoknak a díjtételeit a Befektetési Termékek Kondíciós Lista tartalmazza.
Milyen két kategóriája van a nem pénzügyi szerződő feleknek, és mi a klíring küszöbérték?
- Klíring küszöbérték alatti nem pénzügyi szerződő felek
- Klíring küszöbérték feletti nem pénzügyi szerződő felek
Mi a klíring küszöbérték (elszámolási értékhatár)?
Két klíring küszöbérték került meghatározásra az EMIR előírásai szerint, melyek a következők:
- Tőzsdén kívüli hitelderivatívák és származtatott részvényügyletek esetén legalább 1 milliárd euró össznévértéket elérő, nem fedezeti célú nyitott derivatív ügylet.
- Tőzsdén kívüli származtatott deviza-, kamatláb, árupiaci és egyéb derivatívák esetén legalább 3 milliárd euró össznévértéket elérő nem fedezeti célú nyitott derivatív ügylet.
>A klíring küszöbérték számítására vonatkozó további részletes szabályokat a vonatkozó jogszabályok (149/2013 EU Rendelet) tartalmazzák.
Milyen főbb kötelezettségeket állapít meg az EMIR?
- Jelentéstétel/adatszolgáltatás kereskedési adattár felé:
Jogszabályban meghatározott formátumban (két adattábla kitöltésével) szükséges adatot szolgáltatni - a várhatóan 2013. második félévében megalakuló - ún. kereskedési adattárak (trade repository) valamelyike felé.
A jelentéstétel nemcsak a jövőben kötendő derivatív ügyletekre vonatkozik (ügylet kötése, módosítása, lezárása az eseményt követő munkanapon), hanem korábban (akár 2012. augusztus 16-át megelőzően) kötött derivatív ügyletekre is érvényes bizonyos, a vonatkozó jogszabályokban (648/2012 EU Rendelet, 1247/2012 EU Rendelet, 148/2013 EU Rendelet) meghatározott esetben, és ott meghatározott határidőkkel. - Elszámolás központi szerződő félen keresztül:
Bizonyos derivatív ügyletek esetén az ügyleteket központi szerződő félen keresztül szükséges elszámolni. A derivatív ügyletek köre és az, hogy mely központi szerződő feleken keresztül kerülhetnek ezen ügyletek elszámolásra 2013. júniusa után kerülhet szabályzásra.
- Kockázatcsökkentési technikák alkalmazása:
A nem központi szerződő félen keresztül elszámolt, tőzsdén kívüli (OTC) derivatív ügyletek esetén az alábbi kockázatcsökkentési technikákat nevesítik a vonatkozó jogszabályok.- Időben történő visszaigazolás (timely confirmation)
- Portfolióállomány egyeztetés (portfolio reconciliation)
- Portfoliótömörítés (portfolio compression)
- Vitarendezés (dispute resolution)
- Biztosítékok cseréje (exchange of collateral)
- Derivatív ügyletek napi értékelése (daily MtM calculation)
Ezek nem mindegyikét kell alkalmazniuk a klíring küszöbérték alatti szerződő feleknek.
A kockázatcsökkentési technikák alkalmazására a vonatkozó jogszabályok különböző határidőket állapítanak meg. Ezen határidők és az egyes kötelezettségek részletes szabályai szintén a vonatkozó jogszabályokban (különös tekintettel a 648/2012 EU Rendelet és a 149/2013 EU Rendelet) érhetők el.
Hogyan állapítható meg, hogy a vállalkozás az EMIR hatálya alá tartozik-e, és milyen kötelezettségei vannak?
1) A vállalkozás "nem pénzügyi szerződő fél"-nek minősül?
- Nem -> nem vonatkoznak rá az EMIR által nem pénzügyi szerződő felekre előírt kötelezettségek
- Igen -> az EMIR nem pénzügyi szerződő felek számára előírt kötelezettségek vonatkoznak rá akkor, ha a 2. pontban feltett kérdésre igen a válasz
2) A vállalkozás kötött-e 2012. 08. 16-át megelőzően tőzsdei vagy nem tőzsdei derivatív ügyletet (pl. határidős ügylet, opciós ügylet, swap ügylet), amely 2012. 08. 16-án még nem járt le, vagy kötött-e 2012. 08. 16-át követően tőzsdei vagy tőzsdén kívüli származtatott ügyletet?
- Nem -> nem tartozik az EMIR hatálya alá, nem vonatkoznak rá az EMIR-kötelezettségek
- Igen -> az EMIR hatálya alá tartozik (vagy fog tartozni)
Amennyiben az 1. és 2. kérdésre igen-nel válaszolt, akkor az Ön vállalkozása az EMIR hatálya alá tartozik.
Mely EMIR kötelezettségek vonatkoznak a vállalkozásra?
3) Nem kockázatcsökkentési (nem fedezeti) célú származtatott ügyleteinek össznévértéke eléri az 1 milliárd eurót (hitel-és részvény derivatívák) vagy a 3 milliárd eurót (deviza, kamatláb, árupiaci vagy egyéb derivatívák)?
- Igen -> EMIR kötelezettségek klíring küszöbérték feletti nem pénzügyi szerződő felek számára (ez megegyezik a pénzügyi szerződő felek pl. bankok, számára előírt kötelezettségekkel)
- Nem -> EMIR kötelezettségek klíring küszöbérték alatti nem pénzügyi szerződő felek számára (a kötelezettségek részletes leírását a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák)
Milyen kötelezettségeket állapít meg az EMIR a klíring küszöbérték feletti nem-pénzügyi szerződő felek vonatkozásában?
Milyen kötelezettségeket állapít meg az EMIR a klíring küszöbérték alatti nem-pénzügyi szerződő felek vonatkozásában?
Milyen kötelezettségek teljesítése alól kérhető mentesség?
- Elszámolási kötelezettség központi szerződő félen keresztül
- Biztosítékeszközök cseréje (exchange of collateral)
Hogyan készülhet fel egy vállalkozás az EMIR kötelezettségek teljesítésére?
- 1. lépés:annak megállapítása, hogy az EMIR előírásai vonatkoznak-e az Ön vállalkozása, és mely kötelezettségek vonatkoznak rá
- 2. lépés: klíring küszöbérték feletti nem pénzügyi szerződő felek részéről tájékoztatás az illetékes hatóság felé
- 3. lépés: amely kötelezettségek alól mentességek kérhetők, mentesség kérése, a mentességekkel kapcsolatban bizonyos információk nyilvánosságra hozása
- 4. lépés: annak eldöntése, hogy a vállalkozás maga jelenti adatait kereskedési adattár felé (ez esetben az ESMA honlapján szereplő Trade Repository-k valamelyike felé teljesíthető az adatszolgáltatás, és erre felkészülés), vagy a vállalkozás valamely szolgáltató (pl. hitelintézet) igénybevételével kívánja a jelentéstételt/adatszolgáltatást teljesíteni
- 5. lépés: kockázatcsökkentési technikák alkalmazására felkészülés, illetve azok alkalmazása
A derivatív ügyletekről a kereskedési adattárak felé szolgáltatott adatokhoz ki férhet hozzá?
A részletes szabályozást a 151/2013 EU Rendelet tartalmazza.
AZ EMIR jogszabályi háttere
A jelenlegi jogszabályi keretet a következő jogszabályok alkotják.
Az alapvető kereteket a 648/2012-es EU rendelet tartalmazza:
A részletszabályokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák:
1247/2012, 1248/2012, 1249/2012 EU Rendeletek, melyeket az Európai Unió hivatalos lapjában 2012. december 19-én tették közzé:
148/2013, 149/2013, 150/2013, 151/2013, 152/2013, 153/2013 EU Rendeletek, melyeket az Európai Unió Hivatalos lapjában 2013. február 23-án tették közzé:
A PSZÁF 2/2013. sz. vezetői körlevelében foglaltak alapján tájékoztatjuk kedves Ügyfeleinket, hogy a magyar hatóságok nem jogosultak az EMIR értelmezésére, az EMIR egységes gyakorlati alkalmazásának elősegítése érdekében az EU két hatósága, az Európai Bizottság, illetve az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (European Securities and Markets Authority - ESMA) ad ki véleményt, iránymutatást.
Tudnivalók a LEI kód igényléséről
Jelenleg sokféle azonosítót használnak az egyes intézmények azonosítására, de még nincs olyan általános globálisan használt és elfogadott azonosító, amivel a pénzügyi piacokon lehetne azonosítani. A LEI kódot úgy alakították ki, hogy a pénzügyi adatok "lelke" legyen
- az első olyan globális és egyedi azonosító, amely lehetővé teszi a kockázatkezelők és szabályozó hatóságok számára, hogy pontosan és azonnal azonosítani tudják pénzügyi tranzakcióban érintett feleket.
A LEI kód igénylésével kapcsolatos lépésekről az alábbi oldalakon keresztül tájékozódhat:
Jelen anyagot tájékoztató jelleggel készítette a Raiffeisen Bank az ügyfelei részére, az itt foglaltak tartalmáért, helytállóságáért felelősséget nem vállal.
Kérjük, hogy a pontos jogszabályi értelmezés, és a teljesítendő kötelezettségek meghatározása érdekében szíveskedjen saját szakértőt igénybe venni.